2009.05.17. 13:35 miss.flash

Axwell pörgetés előtt - interjú

Dobosként kezd]ted zenei pályafutásod. Miért raktad le a dobverőket, és ültél számítógéphez?

Egy idő után kevésnek éreztem a dobot, és több hangszeren szerettem volna játszani, viszont pont nem volt zenekarom. Ekkor fedeztem fel, hogy a számítógéppel minden hangszeren lehet játszani. Azt gondoltam, ez király, próbáljuk meg. Amikor kezdtem, csak elektronikus zenét lehetett készíteni, hacsak nem volt egy egymillió dolláros stúdiód, ahol felvehetted a saját anyagodat. Nem volt, így maradtam az elektronikus zenénél.

Kezdetben kaptál segítséget, iránymutatást más dj-ktől?

Volt egy mentorom, Stonebridge, ő volt az egyetlen, akitől tanácsokat kaptam, de ez sem volt jelentős segítség, egyszerűen meg kellett találnom a saját utam. Ha tényleg jó a zenéd, nincs szükséged irányításra, csak ki kell várnod a sikert.



Sokféle irányzat keveredik a zenédben az acidtől a funkig. Milyen stílusokból építkezel?

A többi elektronikus zene mindig nagy hatással van rám, de emellett a klasszikus zene, a reggae, az r’n’b és a rock is. Minden zenében próbálom megtalálni azt az elemet, amire azt mondhatom: hm, ebből house is lehetne. Van, hogy rock zenében hallok egy dobszólót, és ez jut eszembe róla, vagy egy disco számban van egy gitárbetét, ami house is lehetne. Szóval mindenféle zenéből merítek, bármi hatással lehet rám, ha úgy kap el.

A kortárs előadók között van olyan, aki különösen inspirál?

Mostanság önmagam inspirálom, jelenleg tudom, hogy mit akarok. Néha megkérdezem magamtól, hogy most mi a francot is csinálok, merre haladok, de most tele vagyok motivációval, talán túl sok is van belőle.

A Swedish House Mafia tagjaként nagy hatással vagy a svédországi elektronikus zene fejlődésére. Hogyan látod a svéd house-nak a globális stílusra gyakorolt hatását?

Amikor 2005-ben elkezdtünk közösen zenélni, olyan hangzást hoztunk létre, amely nagyon sokakat megfogott. Úgy gondolom, mi mindig egy kis lépéssel előrébb járunk a trendet illetően, ezért hallgat minket nagyon sok ember. Persze mi, svédek is hallgatunk egy csomó külföldi előadót, szóval ez oda-vissza működik.

Mi a különbség a svédországi és más európai országokban tartott bulik között?


Magyarországon az a jó, hogy minden nagy és tetszetős. Kiválóan berendezett helyszínek, komoly szervezés, legalábbis ahol eddig játszottam, mind ilyen volt. Itt van egyfajta csillogás, de nemcsak erről szól, több más európai helyszínhez képest itt van igazi, tomboló közönség is, szóval ez egy jó keverék. A svéd klubok sokkal kisebbek, a közönség pedig már jól ismeri a zenénket, mindenki rajta van és megőrül érte. Talán az egyik legőrültebb közönség. Persze ez nem volt mindig így, pár évvel ezelőtt nálunk még az r’n’b volt az egyeduralkodó.



Végigjártad a világot a kis kluboktól a szabadtéri fesztiválokig. Milyen típusú helyszín fekszik a legjobban?

Szeretem a monumentális helyszíneket, azokon teljesen más a varázs, mint egy kisebb klubban, de fontos, hogy legyen kapcsolatom a közönséggel. A Sensation egy nagyszerű rendezvény, de bizonyos értelemben nehéz is végig pörgősen játszani, mert nincs meg ez a kapcsolat. Tíz méter magasan vagyok a tömeg fölött, teljesen egyedül, ez számomra nem a legjobb, de ennek ellenére kedvelem a partyt, mert egyedülálló a show-ja és ez engem is szórakoztat. Az egyik kedvencem az a fajta hely, ahol tegnap játszottam a francia Inox fesztiválon. Egy hatezer férőhelyes klubban léptem fel, ahol a dj-k a haverjaikkal együtt bulizhatnak egy nagy emelvényen. Nekem ilyen az ideális helyszín.

De azért nem fogod ma rosszul érezni magad, ugye?

Dehogy! Mint mondtam, jó érzés itt fellépni, nagyon jó a szervezés, óriási a helyszín, és lehetőség nyílik egy sokkal szélesebb közönség számára játszani, mint általában. Ez olyan, amit szeretek időről-időre csinálni, de nem tudnék mindig ilyen bulikon zenélni, mert túlságosan egyedül érezném magam. Szükségem van rá, hogy lejöjjek a partyzók közé, hogy lássam az arcukat ahogy a zenémre szórakoznak. Ennek ellénre jó a Sensationhöz hasonló grandiózus bulikon is játszani, főleg olyan országokban, ahol a közönség táncol is, mint például Magyarországon.

Ma este egy magyar csapat is játszik, a Muzzaik. Hallottad már őket?

Igen, küldtek nekem néhány lemezt, és azt hiszem, már találkoztunk személyesen is. Tetszik, amit csinálnak.

Ha nem dj lennél, milyen partykra járnál? Elmennél egy Sensationre?

Imádnék ilyen partykba járni, de mivel dj-ként mindig ilyen bulikban mozgok, teljesen más módszerekkel kapcsolódok ki, amikor nincs fellépésem. Szeretek vidéken lenni a természetben, kimenni az erdőbe, leülni és teljes nyugalomban sörözni. Régebben rave bulikba jártam, mostanában így szórakozom.

Ezzel tartod magad egyensúlyban?

Igen, otthon Svédországban elég átlagos életet élek. Amikor turnézok, minden felpörgök, kicsit megőrülök, de amikor hazamegyek, akkor minden újra nyugodttá és normálissá válik körülöttem.

Forrás: party.origo.hu
 

Visszaszámlálás, még ennyi van hátra: